Májki

Megérkezett Myke, így izgalmasabb lett az élet :)

2009. szeptember 5., szombat

Másnaposak voltunk - Bajnóca megérkezett

Rettenetes reggelre ébredtem, zsongott a fejem, ki voltam száradva, a szemeimet alig bírtam kinyitni, minden hang késként hasított a dobhártyámba. Bitang rosszul éreztem magam.
Megpróbáltam feltápászkodni, de hasztalan, a lábaim nem akartak engedelmeskedni.
Kutyául éreztem magam.
Ha Izsóp nem hoz egy lavór teát, talán még ma is ott fekszem kiterítve.
Nem értettem, honnan szedte az erejét, hiszen rajta is látszott, hogy nem wellness hétvégéről jött.
De csak beadta az italt, elmondta, hogy ez Mázli gyógyfüves keveréke ilyen alkalmakra.
Még azt is hozzátette, hogy az íze rettenetes lesz, de jobb meginni fintorogva, semmint a következő napokat kóválygással tölteni. Ő már csak tudja, nem az első éjszakai buliján van túl.
Aztán közölte, neki mennie kell, mert még Jurtát le kell szednie a futógépről reggeli előtt.
Ráhagytam a dolgot és megszagoltam az italt, elvégre bukéból ért a kutya.
Bárcsak ne tettem volna! Ilyen rettenetes szagú löttyöt én még életemben nem szürcsöltem!
Azt hittem, menten kidobom a taccsot!
Mázli kopogott az ajtófélfán vigyorogva, és mintha tudta volna mit érzek a kotyvaléka iránt, csak annyit mondott, igyam meg, nem lesz taccsolás, sem hascsikarás, fél óra és elmúlik minden panaszom.
Nem hittem volna, hogy a kuruzslás terén is ilyen képzett lenne, viszont láttam, hogy van mellette egy flaska, tele ilyen itallal, amit kortyolgat.
Ahogy itta, az arcára kiült valami furcsa grimasz, amitől határozottan fóka jellegű feje lett.
Kegyelem, mit vétettem gondoltam félve, mert ha nekem is ilyen arcom lesz ettől, akkor tuti sose megyek férjhez, nekem meg voltak akkoriban komoly családalapítási elképzeléseim.
Láthatta az arcomra kiült döbbenetet, mert elengedte a szívószálat és az arca hirtelen megint normális Mázli arc lett. Mivel nem kezdett el heringért kiabálni, és a mellső lábaival nem tapsolt ütemesen, gondoltam itt az idő enyhíteni a másnaposságomon.
Megnyugodtam, hogy ez csak átmeneti állapot és benyomtam Mázli csodaitalát.
Nem részletezem, hogy miken mentem keresztül kortyról kortyra, ilyet egy magamfajta hölgy nem tesz, de annyit elárulhatok, magamtól biztos nem csinálnék ilyen reggeli itókát.
Ugyanakkor tényleg jobban lettem, ez a Mázli egy professzor.
Hirtelen betoppant Izsóp kétségbeesve, és csak annyit bírt lihegve mondani, hogy menjünk át az istállóba, de vigyük Wheelert is, mert baj van.
Nem tudtuk, csak sejtettük, hogy Jurtával történhetett valami, ezért Mázli berohant a felszereléséért, orvosi tarisznya, macskagyökér kivonat, sebtapasz stb., mi meg ügettünk Wheelerhez.
Wheeler a hátán feküdt, lábai az égnek álltak és olyan erővel horkolt, hogy a mellette lévő lakosztályban élő tacskó minden alkalommal a horkantás frekvenciájának megfelelően remegett. Ahogy meglátott minket, könyörgött, szerezzünk valami hangtompítót vagy szóljunk a telepmesternek, hogy költöztessék el onnan, akár egy nívóban alacsonyabb szinten lévő lakásba vagy társbérletbe, de ő már ezt nem bírja sokáig ép idegekkel, és ez jelentősen csökkenti a gazdihoz kerülés esélyeit, amiért hajlandó lesz elmenni akár legfelsőbb bíróságra is állatkínzás vádjával.
Megígértük, beszélünk az érintettekkel, de most nincs időnk itt csevegni, mert élet-halálról van szó.
Felkeltettük Wheelert, ettől a tacsi megnyugodott, és szinte azonnal megkönnyebbült és mély álomba szenderült, Wheeler meg csak pislogott ránk olyan értetlenül, hogy komolyan azt hittem, minket a reggelijének néz.
Izsóp elmondta, hogy Jurtával van gond, de olyan izgatottan, hogy Wheeler azonnal felpattant, és mint falsul eltalált billiárdgolyó, elindult a lovak irányába.
Mi mentünk utána.
Mázli már ott volt és megneszelte, hogy jövünk, mert megfordult, de olyan gondterhelt arccal, hogy a legrosszabbra számítottunk.
Amikor odaértünk az istállóhoz, láttuk, hogy Jurta ott ül egy szénakazal tetején és bánatosan néz ki a a tetőablakon.
Izsóp próbálta lekönyörögni, de hatástalan volt.
Wheeler tanácstalanul állt a jelenet előtt, azt hitte, brutális erejét kell Jurta életének megmentése érdekében bevetni, de amikor látta, hogy szó sincs nézeteltérés tisztázásáról, azonnal megfordult és fáradtan visszaballagott a helyére.
Mázli szólongatta, de semmi, Jurta csak nézett kifelé azokkal a gyönyörű bánatos szemeivel.
Mázli is és Izsóp is elunták a dolgot, és a közelgő reggeli reményében elindultak a lakmározó terem felé.
Ott maradtam Jurtával, felmásztam hozzá a szénakazalra, rátettem a mancsom a hátára és megkérdeztem tőle, hogy mi a baj. Mivel a lelkemre kötötte, hogy soha senkinek nem mondhatom el a hallottakat, ezért lakatot kötök a számra és egy vakkantást sem árulok el abból, amit elmondott.
Csak annyival elégíthetem ki az olvasók kíváncsiságát, hogy nem puszta női szeszélyről van szó.
De ennyi. Kidumálta magát, ettől jpbban lett, visszamentünk a többiekhez, és beálltunk a reggeliző sorba.
A srácok kíváncsian néztek felénk, de nem mondtunk semmit nekik.
Reggeli után elszenderedett a társaság, és még hallottam, hogy a személyzet a furcsa csend miatt folyton az orvos szót emlegeti, de ennél a pontnál jobbnak láttam, ha engedelmeskedem a természetnek, és engedem lecsukódni a szemem.
Ébredésem után meg kellett állapítanom, hogy a közérzetem még mindig nem túl rózsás, és megfogadtam, hogy a következő bulin nem iszom ennyit.
Nem volt rossz Mázli rekuperáló itala, de ennek ellenére rettentő kótyagos voltam az éjszakázás miatt, ezért nem is nagyon vettem észre, hogy megérkezett Bajnóca.
Csak az tűnt fel, hogy a többiek sehol, hiába szólongatom őket.
Kiballagtam a futkározóba, és látom, hogy egy fiatal kis fruska cseverészik ezekkel a kerítésnél.
Izsóp be volt gőzölve, bedobta a legcsajozósabb nézését, de ettől elfogott a röhögőgörcs, persze csak azért, mert eszembe jutott, hogy velem is ezt csinálta.
Jurta még a reggeli ötperce hatása alatt lehetett, mert most is a futkározó másik végén csücsült.
Csak Wheeler és Mázli voltak ugyanolyanok, mint velem, beszélgettek vele, kérdezgették nagyon kedvesen.
Közelebb mentem, és bemutatkoztam.
Rendesnek tűnt, és bár nem volt annyira kétségbeesve mint én, mégis lehetett rajta látni valami furcsa izgatottságot.
Mázli mondta, hogy minden kutyán látni ezt, aki bekerül ide, nincs az a kőkemény boxer vagy pitbull, akin egy ilyen helyzetben ne lehetne észre venni ezt a furcsa érzést.
Mázli orvosi nyelven csak úgy hívja ezt, hogy menhelyitisz.
Leírta a betegség tüneteit is, de olyan pontosan, hogy emelem kalapom előtte, és a helyzet az, hogy minden tünet amit mondott, rajtam is észlelhető volt néhány nappal ezelőtt.
Azt is elmondta, nem súlyos betegség ez, gyógyítható, de ehhez minimum egy jó társra van szükség, aki tudja, hogyan lehet nem csak enyhíteni a tüneteket, de magát a betegséget meggyógyítani.
Mondtam neki, hogy akkor én nagy adagokban kérnék naponta háromszor vagy inkább négyszer ilyen társpirulát, de ő csak mosolygott, és azt mondta, hogy a társ tulajdonképpen barátot vagy gazdit jelent.
Erre elkapott a sírás, mert az előző gazdikra gondoltam.
Nem is vettem észre, hogy Jurta már nem a kerítés másik végén csücsül, hanem mellettem, és jobb mancsával éppen átkarol balról, Izsóp meg bal manccsal jobbról, Mázli elém Wheeler meg mögém ült.
Egy pillanat alatt megnyugodtam, és gondoltam, jól bemutatkoztam Bajnócának.
Szegény, ott állt, csak nézett ránk és látszott, neki is görbül lefelé a szája.
Elég volt csak felé böknöm az orrommal, a többiek máris odafordultak.
A következő pillanatban már őt vettük körül Izsóp meg hozta a zsebkendőket és a dugi szíverősítőt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése